Ki a legszakértőbb?

Szakértő az nagyon sok van akár a Tumbleren is, és aztán még pl. Király Júlia, Bajnai Gordon, Petschnig Mária Zita, Oszkó Péter meg Ész Lajos, de kell lennie valakinek, aki mindenki másnál nagyobb szakértő, aki mindennél jobban érti a piacosodást és a struktúrákat, és aki a legnagyobb alak kerek e közgazdászszakmában. Ezen gondolkodtam ma kávé után.

Az egyik oldalon ott áll Nyers Rezső, az Új Gazdasági Mechanizmus atyja, tudós és államférfi, akinek a piaci reformokat köszönhetjük. Nyers Rezső mindent megreformált, ami még nem volt megreformálva (és akkoriban nagyon sok dolog nem volt), és soha egy percre sem jött ki a szakszerű álláspontjából. Kifejlesztettük a bélszínrolót, a traubiszódát és az üveges meggybefőttet, minket irigyelt egy csomó ma már nem is létező ország, és olyan piaci mechanizmusokat építettünk, amelyek a reformellenes, vonalas erők támadásai és gáncsoskodásai dacára előkészítették a terepet az újabb és újabb reformok előtt. Vagyis ő inkább már csak a részleteket hagyta ránk, mert a nagy egész meg volt már rendesen alkotva ahogy kell. Nyers Rezső maga a szervezett, tervszerű innovativitás.

A másik oldalon viszont ott áll Fekete János, aki megteremtette a modern bankokat, felügyelte a devizagazdálkodást, ajánlására meghívót kaptunk nagyon fontos szakértői szervezetekbe, akiktől sorban kaptuk a dícséreteket és jó pontokat, és titkon minden piaci reformer minket irigyelt. Magyarország egyenesen éllovas nemzet volt a felelősségteljes lazításban és átmenetben, miközben a lusta lengyelek és a középszerű csehszlovákok duzzogva figyelték a példánkat. Fekete János olyan volt, mint egy megtestesült HVG-elemzés: szakszerű, tárgyilagos, fáradhatatlan, és mindig felhívta a figyelmet a fontosabb struktúrákra és összefüggésekre.Fekete János maga a szakszerű demokrácia.

Fekete János ugyan meghalt 2009-ben, de a szelleme (és a HVG) természetesen örökké él. Nyers Rezső meg egyenesen azt az elvet demonstrálja, hogy az igazi szakértők nem is halnak meg soha.

Eddig jutottam.

Behind the tech bubble, waiting somewhere around the corner

image

imageimage Dooom! Dooom! Dooom! imageimage

http://www.zerohedge.com/news/2014-04-16/richest-man-asia-selling-everything-china

The Richest Man In Asia Is Selling Everything In China

Here’s a guy you want to bet on– Li Ka-Shing.

Li is reportedly the richest person in Asia with a net worth well in excess of $30 billion, much of which he made being a shrewd property investor.

Li Ka-Shing was investing in mainland China back in the early 90s, way back before it became the trendy thing to do. Now, Li wants out of China. All of it.

Since August of last year, he’s dumped billions of dollars worth of his Chinese holdings. The latest is the $928 million sale of the Pacific Place shopping center in Beijing– this deal was inked just days ago.

Once the deal concludes, Li will no longer have any major property investments in mainland China.

This isn’t a person who became wealthy by being flippant and scared. So what does he see that nobody else seems to be paying much attention to?

Simple. China’s credit crunch.

After years of unprecedented monetary expansion that has put the economy in a precarious state, the Chinese government has been desperately trying to reign in credit growth.

The shadow banking system alone is now worth 84% of GDP according to an estimate by JP Morgan. The IMF pegs total private credit at 230% of GDP, jumping by 100% in the last few years.

Historically, growth rates of these proportions have nearly always been followed by severe financial crises. And Chinese leaders are doing their best to engineer a ‘soft landing’.

If they’re successful, the world will only see major drops in global growth, stocks, property, and commodity prices.

If they fail, the spillover could become pandemic.

imageimage Dooom! Dooom! Dooom! imageimage

image

imageimageimage / imageimageimageimageimage

Stills from Fritz Lang’s Die Nibelungen.

Oly kort élünk, hogy olcsó a papír
mindenki versel, sőt jó verset ír.
Illesse tisztelet
a kivételeket:
a közéleti hírességeket,
mivel ők írnak még rossz verseket.
És még!

A garabonciások énekeiből

1
Mondok mondok éneket,
falra mondok képeket,
arany ágyra szűzleányt,
döglött lóra holt zsiványt.

2
Szép jó estét, nénike!
Bort, szalonnát kapok-e?
Vagy a kémény likján át
elröpítem a lányát.

3
Kapu nyílik, csacsi jön,
nagy zsák lóg az ördögön:
“Kalmárt öltem, juhaha!
ezüst csorgott ujjamra.”

4
Fadob, fadob, fogj tigrist,
nádsíp, nádsíp, szelídítsd,
pásztorlányka, legeltesd,
juhaid közt terelgesd.

5
Jó varázsfű, feloldozz,
ajtót bűvölj kulcsomhoz.
Üres serleg, csordulj ki,
nincs tallérom, rabolj ki.

(Megjöttek a gyűjteményes Weöres-kötetek!)

Enjoying the show?

Die 1000 Augen des Dr. Mabuse (1959) by Fritz Lang.

mr-ph:

doom-doom-doom:

Die 1000 Augen des Dr. Mabuse (1959) by Fritz Lang.

Sektion 2-B. Still not to be fucked with.

az egyik legnagyobb csalódás az utóbbi időben :((( a bond-filmek alkotóit viszont rengeteg fejtöréstől kímélte meg.

Egyértelműen gyengébb az első két filmnél, és elsőre én is egy megfáradt utolsó próbálkozásnak láttam, de amikor évekkel később újranéztem, egészen a szívemhez nőtt. A Lady From Shanghai-hoz hasonlóan jót tesz neki, ha a néző már ismeri a történetet: az elsőre zavaros és kapkodó hatást keltő sztori egészen összeszedetté és logikussá válik (pl. Marion Menil is így nyeri el a valós karakterét, és kiderül az is, hogy abból, amit a film cselekményének véltünk, mennyi volt a féligazság vagy szándékos félrevezetés). A mestermunkától persze így is távol van.

A Bond-kapcsolat egyértelmű, de annak már a Spione-ben megvan a legtöbb alapeleme.

A lejtőn nincs megállás: Szívszorító történetek a válság igazi áldozatairól

image

imageimage Dooom! Dooom! Dooom! imageimage

Hölgyeim és uraim.

Most emlékezzünk meg azokról, akikről senki sem beszél. Róluk, akiket sanyarú sorssal és lecsúszással vert meg a válság. Akik küzdenek, de alulmaradnak az élet viharaiban. Akik cselekednének, de hiába.

Igen, természetesen a bankárokról van szó.

http://hvg.hu/gazdasag/20140415_Igy_csusznak_le_a_magyar_bankarok

Így csúsznak le a magyar bankárok

Bankárként dolgozni Magyarországon évtizedekig egyet jelentett a kiemelkedő fizetéssel, juttatásokkal, megbecsüléssel. A gazdasági válság ugyanakkor mindent átírt: aki elveszíti bankos állását, az pénzintézeti munkahelyre már nem igazán számíthat. A saját vállalkozás beindítása a példák szerint ugyanakkor mindenkit felvillanyoz. Volt banki alkalmazottak mesélnek arról, milyen elviselni egy a korábbinál sokkal alacsonyabb életszínvonalat. A középosztályról szóló sorozatunk újabb része.

És akkor innen: dráma! Emberi sorsok! Küzdelem a nyomorral!

"Egyik pillanatról a másikra utcára került

Egy lakossági, illetve kis- és középvállalkozásoknak hitelező kisebb hazai banknál töltöttem be vezető pozíciót egészen 2012-ig – meséli az 50-es éveit taposó András. (…) Több mint másfél évig keresett állást a bankszektorban – igencsak szeretett volna visszakerülni az iparágba –, ám nem sikerült munkát találnia. Ekkor egy barátjával közösen úgy döntöttek, vállalkozásba fognak, nyitnak egy borboltot. Mivel több mint 10 éves munkaviszonya volt a banknál, így tisztességes végkielégítést is kapott, illetve voltak tartalékai is, a vállalkozás beindításának pénzügyi fedezete tehát adott volt.

"Elmondása szerint már egy ideje gondolkodott egy családi vállalkozás beindításán – voltak ehhez elegendő megtakarításai –, a személyes megvalósítást helyezte előtérbe, és ekkor látta elérkezettnek az időt arra, hogy kilépjen. Először egy bioélelmiszerekkel foglalkozó vállalkozást indított, ám ezzel párhuzamosan egy IT-fejlesztő céget is létrehozott. (…) Életszínvonalának 50 százalékos zuhanását volt kénytelen elkönyvelni, ám ezt szerinte vastagon ellensúlyozza a nagyon jelentős mentális “lazulás”.”

És mi van azokkal, akik még bankban dolgoznak?

A bérfejlesztés mértéke a 2008 előtt megszokott inflációkövetésről mára nulla százalékra süllyedt, a munka pedig kevesebb semmiképpen nem lett – mondta lapunknak egy nagybank vezető elemzője. (…) Felszámoltak egy sor juttatást, kedvezményt, bónuszokat vettek el, akiktől lehetett, nagyon sok céges autót vontak vissza, sokuknak bércsökkentést kellett lenyelniük – a cafeteria azonban gyakorlatilag érintetlenül megmaradt.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2011-től bevezetett egykulcsos adóval a magasabb jövedelműek jártak jobban – az átlag feletti jövedelem miatt így a bankszektorban dolgozóknál is látszik a nettóban történő emelkedés –, 2010-ről 2013-ra 248 ezerről 310 ezer forintra ugrott a pénzügyi, biztosítási szektor dolgozóinak átlagbére. Ugyanakkor ez is csak körülbelül 25 százalékos emelkedésnek felel meg, vagyis az infláció elvitte a nettó bérek emelkedését.

Ez tényleg rettenetesen hangzik. Vajon hogyan viselik el?

image

Ó.

Mi lesz itt még? Oligarchák lesznek kénytelenek lemondani a betevő kaviárról? Menő stricik adják fel a csajokról felszippantott kokaint? Maffiózóknak kell majd emigrálniuk Londonba mosogatni? Mi lesz itt még, kérdem én, drága aranyos Bolgár úr?!

image

imageimage Dooom! Dooom! Dooom! imageimage

image

imageimageimage / imageimageimageimageimage

Die 1000 Augen des Dr. Mabuse (1959) by Fritz Lang.

Sektion 2-B. Still not to be fucked with.

A traffic accident. Don’t fuck with Sektion 2-B.

Das Testament des Dr. Mabuse (1933) by Fritz Lang.